8.Fejezet

Helló! ♥

8. Fejezet! Juhúúú! ♥

Rövidke rész lett, sorry. :( ♥

Remélem mindenkinek tetszeni fog, jó olvasást! ♥

Ui.: Örülnék pár: komment/tetszik(nem tetszik)/feliratkozás-nak! ♥ Please!

Uui.: Ha valakit ismertek, aki szereti a 1D-t és szeret fanfiction-ökek olvasni, akkor mutassátok meg ezt a történetet, hátha megtetszik másnak is! ♥

Thanks ♥

 A kint csiripelő madarak zaja kelt fel mély álmomból. Lassan észhez térek és az órára sandítok, ami pontosan 9 órát mutat.
Felszeretnék állni, de egy; a derekamat átölelő kar ebben megakadályoz. A nagy, terjedelmes tenyeret vizsgálom, amikor szembe jut az esti horror végeredménye. Arcomat párnámba temetem a szégyen miatt, hogy egy kitalált film miatt a fantáziám is eldurvul.
A hasamon fekvő kéz megmozdul, mire én egy hirtelen mozdulattal a másik irányba fordulok.
Megmosolygom, ahogy a mellettem fekvő személy göndör tincsei az arcába hullanak; párat hátrasimítok, mire a selymes hajú fiú hümmög párat és kinyitja szemeit. Komoly tekintettel egymás szemébe meredünk.
-Valami baj van?-húzza fel egyik szemöldökét álmosan.
-Nincsen.-rázom meg fejem.-Honnan veszed ezt?
-Csak, mert már egy ideje fészkelődsz mellettem és gondoltam valami gond van és azért. Biztos nincs semmi?-simítja végig oldalam.
-Csak a... kezed.-bököm ki zavartan az ajtóra nézve. Bejelentésemet egy rekedtes, mély nevetés fogadja.-Ez egyáltalán nem vicces!-nézek rá szigorúan.
-A régi Lex.-húzza el óvatosan karját.
-Én nem vagyok pontosan olyan, mint régen. Azért egy kicsit változtam.-húzom össze kihívóan szemeim.
-Ó, dehogy!-int le Harry.
-Oh, igen. Így állunk?-vágom be a durcát, majd lehúzva magamról a takarót, az ágyról lefordulva trappolok le az emeltről. Azonnal a konyhába megyek és a hűtőbe nézve megállapítom, hogy szendvicset fogok reggelizni. Az alapanyagokat a pultra pakolom és neki kezdek az elkészítéséhez.
-Nekem is csinálsz?-hallom meg újra a rekedtes hangot, de immár a hátam mögül. Ijedten fordulok hátra és nézek fel Harry-re.
-Ezt nem lehetett volna kevésbé ijesztően?-emelem fel hangom.-Amúgy is, hogy jutottál le úgy, hogy nem hallottam semmit?-nézek rá kérdőn, miközben gyorsan verő szívemet próbálom nyugtatgatni.
-Megijedtél?-kérdezi nevetve, mintha nem lenne eléggé nyilvánvaló a rémületem.
-Nem Harry. Csak úgy csináltam, mint aki mindjárt szívinfarktust kap.-válaszolom szarkasztikusan.
-Hát jó.-vonja meg vállát, majd leül az egyik bárszékre.-Akkor nekem is csinálsz?-mutat a szendvics kezdeményekre.
-Persze.-forgatom meg szemeim, majd visszafordulok a szendvicsekhez és folytatom őket.
-Amúgy sajnálom a tegnapit.-szólal meg egy kis idő múlva.
-Mire gondolsz?-vonom össze szemöldököm, bár tudom, hogy ezt ő úgysem látja.
-A horrorfilmre.-tájékoztat.
-Öhm... jó.-bólintok.-Amúgy ma lesz valami programod?-kérdezem érdeklődve, oda nyújtva neki a tányért.
-Köszi.-néz rám hálásan, amikor elveszi az ételt.-11-kor lesz egy interjúnk és azután szabad vagyok.-harap bele ennivalójába.
-Az jó.-mosolygok rá és ülök le vele szemben.
10-ig beszélgetünk, majd mindkettőnk felmegy átöltözni. Én, mivel előbb végzek, lemegyek a nappaliba és bekapcsolom a tévét. Éppen valami érdekes műtétet közvetít az egyik csatorna, amikor hátulról kapok egy puszit.
Aranyos gesztus, de nem éppen akkor, amikor előre dűlve éljenzek, hogy a műtét sikeres legyen, mert az lesz a vége, hogy leesek a kanapéról; most sincs másképp.
-Jól vagy?-ugrik oda hozzám Harry.
-Persze.-ülök fel mosolyogva, bár egy kicsit megrémít a tudat, hogy majdnem az üvegasztalt fejeltem le.-Szerintem az ijesztgetéssel egy életre felhagyhatnál.
-Még meggondolom.-kacsint rám kuncogva.-Na, de nekem most mennem kell.-mondja miután felsegít engem.-Légy jó!-hajol oda hozzám és nyom homlokomra egy puszit.
-Az leszek.-kiáltom utána, amikor már az ajtónál van; ő hátrafordul és rám mosolyog, majd kilép a bejáraton.

*Harry reggel*

*Lex*

7.Fejezet

Helló! ♥

Megírtam a 7. fejezetet! ♥ 

A blog szereplői és fejlécképe változott, illetve a menüsávban látni lehet, hogy mikor lesz fent a következő rész! ♥

Remélem tetszeni fog! ♥ 

Jó olvasást! ♥
By: Lex ♥

-Azt hiszem vége a koncertnek!-nevet Eleanor, mikor egy üvöltést hall a színfalak mögött.

-Ez vajon melyik idióta lehetett?-kuncog Danielle.

-Én mindegyikből kinézem.-mosolygok rájuk, amikor kinyílik az ajtó és bejönnek rajta a fiúk.

-Hol van az én kicsi répám?!-kérdezi Lou, miközben végig néz rajtunk és mikor Eleanor-hoz ér elvigyorodik.-Na gyere édes, menjünk haza.-kacsint rá. El bólint és elköszön tőlünk.

Közben Liam is rátalál Dan-re és így ők is elmennek.

Niall a hűtője kulcsát keresgéli a nadrágjában és mikor megtalálja, jár egy öröm táncot és lassítva kinyitja a hűtőt, mintha egy kincses ládát talált volna. Harry odaballag mellém és belesuttog a fülembe.

-Te is azt nézed, amit én?

-Niall-re gondolsz?-suttogom vissza.

-Aha.-bólint.

Niall nem vesz észre minket, tovább pakolja ki az éléstárát az asztalra.

-Hé, Harry! Haza tudnál vinni?-toppan be Zayn, elrontva ezzel megfigyelésünket, mivel Niall is hátrafordul.

-Öhmm... Persze.-böki ki Harry.

-Oké, köszi. Mikor indulunk?-érdeklődik Zayn.

-Most.-jelenti be Haz.

-Szóval Niall, mi most elmegyünk. További jó vacsorázást.-veregeti meg Malik Horan vállát.

-Meglesz.-kacsint rá Niall.

.~*Otthon*~.

-Mit gondolsz a srácokról?-kérdezi Harry, miközben cipőjét rugdossa le az előszobában.

-Hát... aranyosak.-Harry elmosolyodik bizonytalan válaszomon.

-És Dani és El?-megyünk a nappaliba.

-Ők is azok.-mosolygok rá.

-Nézzünk valami filmet vagy menjünk aludni?-kérdezi Haz leülve a kanapéra.

-Film.-ülök le mellé.

-Horror?-húzogatja szemöldökét. Kisebb koromban egy horrort sem néztem meg, mert nagyon beszari voltam; és ezt  régen ki is használta.

-Jó.-vigyorgok rá, de belülről rettegek, hogy a legijesztőbb filmet fogja berakni. Hazza-n látszódik a meglepődés, azt hitte, hogy ellenezni fogom.

-Hát jó!-vonja össze szemöldökét, miközben gondolkozik a legördögibb filmen. Mikor eszébe jut egy, újra rám néz.-Akkor megnézzük A kört!-mosolyodik el.

Számat beharapom, mert sokan emlegették ezt a filmet úgy, mint a "legfélelmetesebb" film.

-Oké.-nyelek egy nagyot.

Harry elvigyorodik, majd a DVD-hez megy, berakja, visszaül és elindítja.

-Sok szerencsét!-kapcsolja le a villanyt. Szemem kikerekedik, mikor szembe nézek a sötétséggel.

A film eleje eléggé unalmas, de a vége felé már a kezemet a szemem elé tartva nézem.

-Ne jöjj ki a tévéből, te hülye r*banc!-káromkodok. Harry felnevet, amikor hajamat a szemem elé teszem.-Meghalt a kis csávó, igaz?-kérdezem.

-Hát... ja.-kuncog Haz.

-Ez egyáltalán nem vicces.-ingatom meg a fejem.

A film is véget ér egyszer; most sem volt másképp.

-Nagyon érdekes volt a film. Jó éjt!-hadarom, majd felkapcsolva a villanyt szaladok fel a szobámba, de még a becsukott ajtón keresztül is hallom Harry rekedtes nevetését.

.~*Zuhanyozás után*~.

A forró víz után jól esik a hideg paplan, viszont a velem szembe levő tv kevésbé. Idegesen meredek rá, majd egy nagy levegőt veszek és lekapcsolom a villanyt.

" Gyönyörű nap van!-kiáltok Harry-nek az ablaktól, de választ nem kapok.-Hé! Haz! Most nem szeretnék bújócskázni!-futok nevetve a nappaliba; Harry viszont nincs itt.-Hahó!-kérdezem, de immár lefagy arcomról a mosoly, mikor a tv bekapcsolódik, majd ki, és megint vissza, de immár a képernyőn egy kút áll. Meredten nézem a tv-t és hátraesek mikor egy kislány mászik ki a tv-ből.-Ne!-kiáltom, amikor rám néz; fekete szeme könyörtelenül fúródik az enyémbe, hosszú, fekete haja, vizesen omlik vállaira. Arcát lágyan oldalra dönti, majd hirtelen elém áll.

-Hét nap múlva meghalsz.. "

A saját sikolyaimra ébredek.

-Shh.. nyugalom.-hallom a rekedtes hangot, majd megérzem a hozzá tartozó erős karokat is. Zihálva omlok karjai közé, mire ő magához húz.-Sajnálom.-suttogja halkan. Karjai között lassan megnyugszom.-Jól vagy?-kérdezi, mire bólintok. Elmenni készül, de én megállítom.

-Kérlek. Maradj.-nézek rá könyörögve.

-Rendben.-villant rám egy gyenge mosolyt, majd a takarót felemelve bújik be mellém.-Jó éjszakát!-suttogja az éjszakába.

*Eleanor & Danielle*

*Niall*

*Zayn*

*A kör*

*Lex*

*Harry*