5.Fejezet

 Hi! 

5. fejezet. Ma írtam meg a részt és szerintem egész jó lett és remélem, hogy nektek is tetszeni fog.

Észrevettétek, hogy csak az elejére és végére rakok képeket, remélem nem baj. :() 

És ebben a töriben megismerkedhetünk 3 új szereplővel. Most nem árulom, hogy kikkel, ha érdekel, akkor olvasd el a részt. Amúgy a szereplőknél is kint vannak. :) 

Ha tetszik a történet, akkor légyszíves mutassátok/mondjátok el másoknak is. 

Jó olvasást! :)

.~*Harry szemszöge*~.

-Itt is vagyunk!-szólalok meg, mikor autómmal megállok a bejárat előtt. Megcsörgetem Paul-t, hogy nyitassa ki a parkoló ajtaját, és miután ezt megteszem, szépen begördölök a kapun és leparkolok a hátsó bejáróhoz közel. Mikor kiszállok a kocsiból, indulok, hogy kinyissam Lex-nek a jármű ajtaját, de mielőtt ezt megtehettem volna, ő már kint áll és engem vár. Mintha gondolatolvasó lenne, meg is szólal.
-Ugye tisztában vagy vele, hogy én magamtól is kitudom nyitni a kocsi ajtót.-akadékoskodik.
-Tudod ezt hívják udvariasságnak.-vágok vissza és mellé állok.-Jössz?-mosolygok rá. Aprót bólint, így elindulunk.

Immár a folyosón igyekezünk a backstage felé, keresve a többieket.
-Ez olyan akár egy labirintus.-jegyzi meg.
-Nekem mondod? Múltkor az öltözőt kerestem, de a mosdót találtam meg.-nevetek fel.

-Akkor most merre?-kérdezi, mikor egy elágazáshoz jutunk.
-Te merre mennél? Jobbra vagy balra?
-Én jobbra mennék, de..
-Akkor jobbra megyünk.-vágok bele szavába és fordulnék jobbra, de nem enged.
-Valakit meg kell kérdeznünk! Mi van, hogyha körbe-körbe megyünk? Vagy, ha ez miatt elkésel a koncertről?-megforgatom szemeim.-Nekem ne forgasd a szemeid, inkább hívj fel valakit.-kérlel kissé idegesen.
-Jobbra megyünk.-mondom magabiztosan és újra elindulok, de ő ismét megállít.
-Te innen nem mész sehová, amíg nem kérdezel meg valakit.
Ebből elég, új tervhez kell folyamodnom...

.~*Louis szemszöge*~.

A srácokkal épp készülődünk az esti koncertre, ami 20 perc múlva kezdődik, de Harry még nem ért ide, így eléggé idegesek vagyunk. A telefonját sem veszi fel, pedig kicsörög.
-Harry! Tegyél le!-üvölti valaki a folyosóról, amire mindannyian felkapjuk a fejünket.
-Ezt te is hallottad?-fordulok Eleanor felé, mire ő helyesel.
Nem kellett sok idő, hogy megtudjuk mi történt, mert nem sokára Harry meg is érkezik; vállán egy csajjal; legalábbis arra következtetek, mert szoknya van rajta.
-Na látod, hogy jobbra kellett fordulnunk.-teszi le a lányt, miközben beszél.
-Most mindenki minket néz?-kérdezi halkan a leányzó Haz-tól, de mivel itt hulla csönd van, mindenki hallja.
-Hát, ja.-kuncog Hazza.
-Azt hiszem elmegyek.-suttog a csaj, még mindig háttal nekünk és indulna is el, ha Harry meg nem ragadja a csuklóját.
-Nem, te most nem mész el.-fordítja maga felé a nőnemű lényt.
-Bemutatnád nekünk a lányt?-kérdezem, mert már eléggé meguntam, hogy csak ketten beszélgetnek.
-Hát ti már ismeritek.-néz felénk Haz. Gondolkodni próbálok, hogy honnan lehet ismerős a hosszú barna haj és a csinos vékony testalkat, de valahogy nem jut eszembe senki, amíg a lány erőt véve magán, felénk nem fordul.
-Ő a barátnőm Lex!-mutatja be Harry.
-Ó, és mióta jártok?-kérdezi élettel teli hangján Eleanor.
-Nem.-tiltakozik Haz.-Ő a barátom, aki egy nő.
-Szerintem senkinek se mutasd be így őt, mert mindenki félre fogja érteni.-kuncogok.

.~*Harry szemszöge*~.

-Asszem én gyorsan elmentem öltözni.-szólalok meg, miután végre túlléptük a bemutatkozást.

.~*Eleanor szemszöge*~.

Szegény lány, miután Harry elment csak az ajtóban állt és maga elé meredt. Danielle-re néztem, aki szintén megsajnálhatta, mert felém nézett és fejével Lex felé bökött. Így mindketten felálltunk és a lány felé igyekeztünk.
-Szia! Eleanor Calder vagyok.-nyújtok felé kezet. Meglepődve néz fel rám és Dan-re. Bizonytalanul megragadja kezem és gyengéden megrázza.
-Sziasztok! A nevem Alexandra Kerr.-néz felénk.
-Szép név. Én Danielle Peazer vagyok.-kezet ráznak, majd ránk néz. Biztatóan rámosolygok, mire ő félénken visszamosolyog.
-És Harry-vel mióta vagytok barátok?-próbálom megtörni a néma csendet.
-Hát, már elég régóta. Már egy óvodába jártunk, mert a szüleink jó barátok, aztán egy általánosba jártunk, majd a középsulit is együtt kezdtük el, de Harry ugye jelentkezett az X-Factor-ba és elment.-láttam a szemében a csillogást, hogy e felől rossz emlékei vannak, így inkább nem firtattam tovább és láttam, hogy ez jól esik neki.
-Színpadra srácok!-szakítja meg beszélgetésünket Paul. A fiúk bólintanak és mielőtt elindulnak felénk jönnek.
-Jó legyél!-súgja fülembe Louis, miközben arcomra ad egy puszit.
-Te is!-válaszolok neki, mire ő felnevet.
-Én mindig az vagyok!-mondja nekem, majd elmegy.

.~*Danielle szemszöge*~.

-Vigyázz magadra!-mondja Liam, mielőtt megcsókol.
-Ne csinálj semmi őrültséget!-adok neki egy jó tanácsot. Rám mosolyog és kimegy az ajtón.

.~*Zayn szemszöge*~.

-Szeretlek!-súgom még a telefonba lágyan Perrie-nek, mielőtt letenném.
-Örökké!-válaszol a vonal másik végéről halkan, majd leteszi.
Annyira utálom, hogy olyan távol van tőlem.

.~*Niall szemszöge*~.

Mivel nekem nem volt kim, akihez odamehettem volna, úgy döntöttem, hogy Lex felé veszem az irányt.
-Kérlek, vigyáznál a kajámra?-kérdezem tőle, mikor odaérek hozzá. Értetlenül félre dönti fejét, majd lassan bólint.-Köszönöm.-ölelem meg, majd a többiek után megyek.

.~*Harry szemszöge*~.

Gyorsan visszafutottam még az öltözőbe, pont akkor amikor már mindenki "búcsúzkodott".
-Remélem élvezni fogod a koncertet!-ölelem meg Lex-et, majd egy puszit nyomok a fejére.
-Biztosan.-mosolyog rám.

Igyekezve futok a többiek után.

Hivatalosan is elkezdődik a koncert.

*Eleanor*

 

*Danielle*

 

*Koncert*